Valúta baǵamy
  • USD -

    529.7
  • EUR -

    551
  • RUB -

    5.15

Category: Túrki Keńesi

05 sáýir 2024 Qazaqstan, Ázerbaıjan, Qyrǵyzstan, Tájikstan jáne Ózbekstan birlesken áskerı jattyǵý ótkizbek
Qazaqstan, Ázerbaıjan, Qyrǵyzstan, Tájikstan jáne Ózbekstan birlesken áskerı jattyǵý ótkizbek

Áskerı manevrler teńizdegi túngi epızodtardy jáne desant túsirýdi qamtıdy.

Túrki Keńesi
10 sáýir 2020 Túrki tildes memleketteri yntymaqtastyq keńesiniń tótenshe samıti ótti
Túrki tildes memleketteri yntymaqtastyq keńesiniń tótenshe samıti ótti

Jıynnyń kúntártibinde ulttyq deńgeıde qabyldanatyn sharalar boıynsha tájirıbe almasý, saýda jáne tranzıt-kóliktik baılanystardyń úzilip qalmaýyn qamtamasyz etý, densaýlyq saqtaý salasyndaǵy yntymaqtastyqty kúsheıtý jáne TTMYK-ǵa qatysýshy elderdegi...

Túrki Keńesi
17 qazan 2019 TÚRKİLER TÚGENDELİP KELEDİ
TÚRKİLER TÚGENDELİP KELEDİ

Ázerbaıjannyń astanasy Bakýde ótken Túrki Keńesine múshe elder basshylarynyń VII samıti túrki birligi tarıhynda jańa bet bolyp jazyldy. Sebebi, bul basqosýda uıymǵa Ózbekstan resmı túrde múshe bolsa, Býdapeshtte Túrki Keńesiniń ókildigi ashylǵany...

Túrki Keńesi
15 qazan 2019 «TÚRKİ KEŃESİNİŃ» ATAÝY «TÚRKİTEKTES MEMLEKETTER UIYMY» BOLYP ÓZGERÝİ MÚMKİN
«TÚRKİ KEŃESİNİŃ» ATAÝY «TÚRKİTEKTES MEMLEKETTER UIYMY» BOLYP ÓZGERÝİ MÚMKİN

Búgin Ázerbaıjannyń astanasy Bakýde Túrki Keńesi múshe elder basshylarynyń VII samıti bolyp ótti. Uıymǵa Ózbekstannyń múshe bolýymen túrkilik ıntegrasıa jańa deńgeıge kóterildi.

Túrki Keńesi
15 qazan 2019 NURSULTAN NAZARBAEV TÚRKİ MEMLEKETTERİ  BASSHYLARYMEN KEZDESTİ
NURSULTAN NAZARBAEV TÚRKİ MEMLEKETTERİ BASSHYLARYMEN KEZDESTİ

Búgin Bakýde ótip jatqan túrki tildes memleketterdiń yntymaqtastyǵy keńesiniń 7-shi otyrysyna qatysyp jatqan Elbasy Nursultan Nazarbaev túrki memleketteriniń prezıdentterimen kezdesti.   

Túrki Keńesi
Biz týraly
ulys.kz — aqparattyq, saraptamalyq jáne tanymdyq baǵyttaǵy materıaldardy beredi.
 
Mýltımedıalyq joba zaman talabyna saı jasalǵan. Qazaqstannyń aqparattyq naryǵyn sapaly
kontentpen qamtamasyz etýge úles qosýǵa baǵyttalǵan. Mundaǵy saraptamalyq, tanymdyq
maqalalar san salany qamtıdy. Geostrategıa, geoekonomıka, geosaıasat, halyqaralyq
qatynastar men eldiń ishki-syrtqy saıasaty, ekonomıka, jahanda bolyp jatqan tektonıkalyq
ózgerister men trend taqyryptar ulttyq múdde turǵysynan tereń taldanyp qazaq
oqyrmandaryna jetkiziledi. Ortalyq Azıa men Túrki álemine erekshe kóńil bólinedi.